Intelligensek-e a növények, és ha nem, akkor miért igen?

Időpont: 2019. május 22., szerda, 18:00–20:00
Helyszín: Zöld Terasz, Szeged, Földváry utca 3.

Az emberek többségére jellemző, hogy a növények nem keltik fel érdeklődésüket. Igen gyakran még a puszta jelenlétük sem tudatosul bennünk hiszen csak a megszokott zöld „hátteret” alkotják. Ez a jelenség az úgynevezett „növény vakság”, aminek a létezése, bármilyen furcsa, tudományosan megalapozott. A fogalmat James Wandersee és Elizabeth Schussler amerikai kutatók vezették be 1998-ban felhívva a figyelmet egyben a jelenség veszélyeire. Az az általános antropocentrikus nézet ugyanis, hogy a növények alacsonyabb rendűek az állatoknál és nem méltóak az emberi figyelemre, megakadályozza, hogy megértsük a növényi élet egyedi sajátosságait, és hogy felismerjük a növények alapvető fontosságát a földi (és így az emberi) élet fenntartásában. De miért is gondoljuk, hogy a növények kevéssé érdekesek a számunkra? Arisztotelész a „De anima” („A lélekről”) című művében a „növényi lélek” egyetlen képességének a „tenyésző képességet” (növekedés és szaporodás) tulajdonította, szemben az állati „érzékelő” lélekkel, amely képes a környezetét komplexen érzékelni. Ez a vélekedés, miszerint a növények az élettelen tárgyak és az érzékelő állati lények között állnak sokáig tartotta magát és talán még ma is sokan így gondolják. Ennek egyszerű oka: a növények élet stratégiája „gyökeresen” eltér a miénktől. Többek között nem mozognak, ami számunkra a környezetre adott reakció, a viselkedés alapja. A növények mindent máshogy oldanak meg, mint az állatok és az ember, így nem tudjuk a helyükbe képzelni magunkat, nem tudjuk könnyen megérteni a növényekben mi miért történik. A növényeknek nincsenek például érzékszerveik és nincs idegrendszerük, így hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a környezetüket nem, vagy alig érzékelik, és nem képesek bonyolult viselkedésre. Egyre több megfigyelés támasztja azonban alá, hogy a növények is legalább olyan komplex módon érzékelik a környezetüket, és értékelik az abban elfoglalt helyüket, mint az állatok. Képesek a különböző környezeti jeleket összefüggéseikben feldolgozni, azokra “emlékezni”, és “tanulni”, és a szerzett információkat egymással kommunikálni. Ezek pedig egyes kutatók szerint a tágabb értelemben vett intelligencia jeleinek tekinthetők. Az előadásban erről, a növényekre jellemző “intelligenciáról”, a növények érzékelő és információ feldolgozó, valamint kommunikációs képességeiről lesz szó, néhány példa bemutatásán keresztül.

Előadó: Dr. Fehér Attila tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE TTIK Növénybiológia tanszék
Beszélgetőtárs: Dr. Györgyey János


Kategória: Esemény | A közvetlen link.